Az unió közvéleménye súlyosan megosztott Ukrajna ügyében

2025. július 17. 08:04

Tizenegy tagország közvéleménye egyértelműen ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását.

2025. július 17. 08:04
null
Sümeghi Lóránt
Magyar Nemzet

„»Orbán végleg elszigetelődött«, »egyedül maradt Magyarország«, „a magyarok elengedték Európa kezét – ilyen és ehhez hasonló politikusi nyilatkozatok, valamint sajtóbeszámolók születtek Európa-szerte nem sokkal azután, hogy Brüsszelben közzétették a legutóbbi tanácskozásról készült zárónyilatkozatot. E szerint a huszonhét tagállam kormány-, illetve államfői közül egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem adta a nevét ahhoz, hogy az Európai Bizottság felgyorsíthassa Ukrajna uniós csatlakozását.

Ezt is ajánljuk a témában

Az ukránok uniós csatlakozását egyértelműen ellenző magyar kiállás utáni bosszúhadjárathoz még Vszevolod Csencov, Ukrajna uniós nagykövete is csatlakozott, aki többek között arról beszélt, hogy egész Európában »egyedül a magyarokat kell még meggyőzni« ebben a kérdésben, mivel elmondása szerint a huszonhat másik tagállam példaértékű összhangban, teljes mellszélességgel kiállt a csatlakozás ügye mellett.

A gond csupán az, hogy ezzel kapcsolatban nemcsak Csencov nem mond igazat, hanem a komplett európai politikai és médiaelit is hazudik. Ugyanis attól, hogy Brüsszel arra hivatkozva beszél az európai összhangról, hogy huszonhat tagállam kormány-, illetve államfője szolgalelkűen beállt Ukrajna gyorsított csatlakozása mögé, még nem jelenti azt, hogy e döntés mögött valódi politikai felhatalmazás húzódna.

Sőt ha alaposabban szemügyre vesszük az ebben a kérdésben elvégzett közvélemény-kutatásokból származó adatokat, amelyeket hús-vér európai választópolgárok töltöttek ki, egy ezzel teljesen ellentétes képet kapunk.

A Századvég rögzített egy egész Európára kiterjedő közvélemény-kutatást. A harmincezer fő megkérdezésével végzett felmérés tagállamonként azt is feltérképezte, hogy Ukrajna uniós felvételének kérdése vajon tényleg olyan egyhangú támogatást élvez-e az európai választópolgárok körében, mint ahogyan azt Brüsszelben és Ukrajnában oly sokan állítják.

Amennyiben megvizsgáljuk a válaszadók visszajelzéseit, kártyavárként dől össze az a Nyugat által mesterségesen felépített kép, miszerint Európa-szerte egyedül a magyarok azok, akik ellenzik Ukrajna soron kívüli uniós csatlakozását. Mint az a számadatokból kiderül, az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett tizenegy uniós tagország közvéleménye egyértelműen ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását.

Így hazánkon kívül több szomszédos illetve környező országban, például Szlovákiában és Csehországban, de még az Európai Unió két legnépesebb tagállamában, Németországban és Franciaországban is ellenzik Ukrajna soron kívüli felvételét a választók.

Ám a nemrégiben tartott uniós tanácskozás után használt brüsszeli lózungok hiteltelenségét további adatok is alátámasztják. Példának okáért, amikor a bürokraták »egy elszigetelt Magyarországról« és egy politikai értelemben vett „árván maradt Orbánról” beszélnek, akkor látni kell, hogy Ukrajna soron kívüli csatlakozása mellett a huszonhét tagállamból mindössze tíz áll ki. Ez a számok nyelvén annyit tesz, csupán ebben a tíz – köztük jórészt a Baltikumban és Európa északi részén lévő – tagállamban haladja meg az ötven százalékot az Ukrajna mielőbbi felvételével egyetértő európaiak hányada. Mindez pedig finoman szólva sem nevezhető magabiztos többségnek, nemhogy Európán átívelő összhangnak.

Brüsszelben nem zajlik más, mint az európai választópolgárok többségi akaratának a semmibevétele.

Ez pedig a politikai árulás minősített esete, kiváltképpen az elmúlt évek rossz válságkezelési stratégiáinak tükrében. Ilyen volt a migrá­ciós krízis szándékos félrekezelése, a koronavírus okozta egészségügyi válság körüli korrupt vakcinabeszerzések levezénylése, valamint a háborús inflációt gerjesztő szankciós csomagok vég nélküli erőltetése is.

Amennyiben e kijózanító adatok kapcsán bárkiben is felmerülne az a kérdés, miszerint ki lehet-e egyáltalán szolgálni az európai emberek népképviselet iránti vágyát, és ha igen, azt milyen módon, annak érdemes lenne egy pillantást vetnie hazánkra. Ugyanis az Orbán vezette Magyarországon kontinens­szerte példátlan módon tizennégy nemzeti konzultációval vonták be a magyar állampolgárokat az ország jövőjének alakításába. Mi több, két alkalommal tartottak olyan sorsdöntő kérdésekben népszavazást, mint a kényszerbetelepítések, illetve a gyermekvédelem, ráadásul az egész unióban egyedüliként vontak be több mint kétmillió (!) választót annak érdekében, hogy a döntés jogát közvetlenül a kezükbe adhassák arról, hogy Ukrajna soron kívüli uniós tagságát támogatják-e vagy sem.

Az imént tárgyalt számok tükrében tehát nemcsak azt jelenthetjük ki, hogy ahogyan a múltban sok más fontos kérdésben, úgy Brüsszelben ezúttal is, Ukrajna erőltetett csatlakozása kapcsán is az emberek feje fölött döntenek, hanem azt is, hogy a bürokratákkal elégedetlen tagállamok választópolgárainak hangját, amely az adatok alapján nagyságrendileg százmillióra tehető, egyedül a magyar kormányfő, Orbán Viktor képviseli.

Európában ekkora táborral még egyetlen »elszigetelt« miniszterelnök sem gazdálkodhatott.”

Nyitókép forrása: Andrew Medichini / POOL / AFP

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Upuaut
2025. július 17. 09:19
A közvéleményt leszarják az EU-ban
janicsar-2
2025. július 17. 08:39
Hát, nem is tudom. Majd kiderül, ha előtte beborul.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!